Bútorfestés

Az EREDŐ ALKOTÓMŰHELYT egy baráti társaság tagjaiként hoztuk létre 2008 őszén.
Különféle tervezői, alkotói, művészeti ágban tevékenykedünk, kísérletezünk, keresünk utat. Munkánk során emberibb, élhetőbb életterek kialakításával, örömet adó használati tárgyak létrehozásával foglalkozunk. Közösen megfogalmazott céljaink között szerepel szakterületeinket összekötő, átfogó, komplex munkák megvalósítása és közösségi programok szervezése.

Tevékenységeink és alapító tagjaink:

Bútorfestés és rendezvény dekoráció  – Jánosi Dóra, Zsámbokréty Dóra
Textilművészet – Zsámbokréty Dóra
Építőművészet – Török Ádám
Tájépítészet – Jánosi Dóra
Grafikai tervezés – Tiboldi András

Ezen a blogon
főként a műhely bútorfestéssel és rendezvénydekorációval foglalkozó
tagjait és munkáját szeretnénk bemutatni, de az aktualitások között
igyekszünk a többi tag tevékenységét is nyomon követhetővé tenni.


BÚTORFESTÉS

A bútorfestés hagyományai több száz évre nyúlnak vissza, a mai kézművességben kevésbé alkalmazott eljárás. A több rétegű festés nemcsak díszíti, hanem óvja is a fát, ezért egy bútordarab generációkon keresztül szolgálja a családot.

Bútoraink, használati tárgyaink tervezésekor nem a divatot szeretnénk követni és ezáltal pillanatnyi igényeket kielégíteni, hanem időtlen értékeket szándékozunk közvetíteni.
Munkánk során törekszünk arra, hogy bevált kézműves módszerekkel, hagyományos magyar és erdélyi technológiával, lehetőleg természetes alapanyagokkal dolgozzunk.

Mintakészletünk elsősorban a magyarság bőséges népművészeti motívumkincséből merít ihletet, s nem csak a különböző tájegységek bútorfestési mintáit használjuk, hanem a faragások, kerámiák, varrottasok áradóan gazdag motívumait is. Felhasználjuk továbbá azokat az egyetemes motívumokat, amelyek a világ különböző pontjain szinte azonos formában tűnnek fel (zsinórminták, végtelen csomók, napforgók, mandalák). Ezeket nem változatlan formában másoljuk, hanem újragondolva használjuk őket, kísérletezve színekkel, felületekkel, a minták léptékének változtatásával.

A minta jelentését ragadjuk meg, hangsúlyozzuk inkább, a szolgai másolás helyett. Ezek a motívumok ugyanis jelek, nem öncélú díszek. Szinte minden esetben óvó, védő szerepet töltenek be, vagy az embert és élete történéseit szimbolizálják. Például a tulipános menyasszonyi láda egy asszonyi élet állomásait mondja el „virágnyelven”: a kislány, a férjhez menő nagylány, a várandós édesanya állapoton keresztül az öregasszonyi létig.

A bútor készítésekor figyelembe vesszük, hogy kinek készül, illetve a környezetet, ahová kerül. Egy lélekkel telt bútorokkal berendezett élettér segíti lakóit belső és külső harmóniájuk megteremtésében.

Munkáinkkal szeretnénk hagyományos népi művészetünket a mindennapi életbe visszahozni, a hagyományőrzést élővé tenni. Szeretnénk megmutatni, hogy városi közegben, a mai modern formák, anyagok és színek között is van létjogosultsága festett, fa tárgyaknak.